Lakner: Az ország újraindítása mint politikai termék
Lehet játszani a tábornokot – de lehet ebből vereség is.
Lehet játszani a tábornokot – de lehet ebből vereség is.
Nem hiába dicséri az elmúlt 10 évét a miniszterelnök, hiszen az uniós pénzek csökkenésével a gazdaság növekedése a jövőben alább hagyhat. Közben véleményszerzőnk szerint az ellenzéknek sem ártana ezekről a kérdésekről gondolkodnia.
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk.”
A kormányfői bejelentés ellenére változatlanul az látszik, hogy az egészségpolitika alapja nem a nagyobb ráfordítás, hanem a nagyobb spórolás lesz. Az ellenzék előtt viszont új lehetőség nyílik.
Politikai elemző szerzőnk azt latolgatja, mi hozza majd el a demokratikus rendszerváltást: cizellált program vagy az indulatok egyetlen koncentrált kisülése.
Nem csak a Borkai-ügyön múlt az ellenzék előretörése az önkormányzati választáson - írja véleménycikkében Lakner Zoltán. A politikai elemző szerint október 13-a szintlépés lehetett az ellenzéknek, de még nem biztos, hogy meg is tudják lépni azt.
A kormány egyensúlyt vesztett. Még nincs ellenfele, de már legyőzhetőnek látszik.
Baján csaltak, az már egyszer biztos. Meg még az is biztos, hogy a Fidesz késhegyre menő harcot folytatott egy olyan körzetért, amelyről úgy tartják: jobbra húz. Szoros volt a verseny korábban Vácon is. Nyírbátorban és Szigetszentmiklóson pedig egyenesen győzött az ellenzék. A közvélemény-kutatásokban viszont a Fidesz utcahossznyi előnye látszik. Egyre több mandátumbecslés is napvilágot lát, amelyek extrémnek tűnő eredményeket produkálnak. Holott, csak az extrém választási rendszer működését modellezik. Most akkor dobjuk ki a számokat vagy higgyünk a szemünknek? Vagy melyik szemünknek higgyünk?
Választás lesz egy év múlva – legalábbis valami, amit választásnak neveznek majd. 2013 mindeddig a Fidesz versenyelőnyének gátlástalan megerősítéséről szólt, nem az ellenzékről. Az egységes Fidesz-tábor–széttagolt ellenzék–apatikus tömegek-alaphelyzet nem módosult. 2014-hez közelebb vagyunk, a változáshoz nem.
Inkább tűnnek taktikai csatának az ellenzéki tárgyalások, mint választási és kormányzati előkészületnek. Ne legyünk naivak, a potenciális szövetségesek egyúttal szükségképpen riválisok. Ha megegyeznek, akkor is azok maradnak. Az ellenzéki szövetséget a kényszer szüli. Ettől még működhetne.
Bajnai Gordon két eredményre számít. Az egyik, hogy az eddig összeadhatatlan demokratikus ellenzéki szavazatok végre ténylegesen egybegyűjthetővé válnának. Ez önmagában is javítaná ennek az oldalnak a versenyképességét. A másik, hogy megszólíthatónak véli a "közepet": balközép, liberálisok, jobbközép - hol hallottuk ezt utoljára?